"divatos" fogalmak, amikről talán nem is tudjuk, mit jelentenek....

„Nem kell egyesekből és nullákból felépíteni a virtuális világot és a virtuális testet ahhoz, hogy digitális állampolgárok legyünk.”

http://bit.ly/zX6aRK

Digitális állampolgár. Ez a szó tetszik. Szerintem aktuális. Talán már divatos? Jajj, akkor inkább hagyjuk! De ne, inkább mégsem, mert engem érdekel. Azért, mert én értek rajta valamit (a bejegyzés végre már lehet, hogy nem ugyanazt, amit most), a csoporttársaim picit mást és mást. Van, aki még csak ízlelgeti, van, aki már nem is akar többet beszélni róla. Lehet olyan „mumus” szó lesz, mint a kompetencia? Azért, hogy ne legyen, nem definiálni fogom, csak körbejárni. Gyerünk!

Forrás: http://images.piacesprofit.hu/ups/5757_small.jpg

A digitális állam, digitális állampolgár szavak körbejárását szerintem az állam és állampolgár fogalmak tisztázásával érdemes kezdeni. (Már csak azért is, hogy tisztázzuk, van-e létjogosultsága az állam és állampolgár fogalmak használatának a digitális világban – mert bennem lassan ez is kérdéses.)

Állam (a Magyar Értelmező Kéziszótár definíciója szerint): Meghatározott földterületen élő embereknek kormányzattal és szuverenitással bíró (történetileg kialakult) közössége. E közösségnek szuverenitással és viszonylagos önállósággal bíró (társadalmi) szervezete.

Hát a digitális világban (digitális állam) ez így megítélésem szerint nem túl helytálló. Földterület? Nincs. Kormányzat? (Központi végrehajtó szerv?) Elvileg egyre nagyobb a demokrácia, nincsen központi hatalom (egyenlőbb az egyenlőbbnél), mindenki (?) befogadó és/vagy megosztó. Társadalmi szervezet? Na, ez már talán közelít…

Állampolgár (szintén a Magyar Értelmező Kéziszótár definíciója szerint): Valamely állam kötelékébe, illetve jogokat és kötelességeket meghatározó törvényeinek hatálya alá tartozó személy.

Ez világos, még akár értelmezhető is digitális jelzővel, de ki határozza meg a jogokat és kötelességeket, a törvényeket?

Értik/értitek már, hogy mire szeretnék kilyukadni? Arra, hogy az állam és állampolgár jogi fogalmak, a köztudatban is így terjedtek el, és ezért a „digitális állam” valós megértésétől talán eltávolítanak.  Sok blogban megjelent az útlevél, a vízum, a határ fogalma, melyek arra engedtek következtetni, hogy sokan talán valóban önálló államként értelmezik a digitális államot. Máshol megjelent, hogy a digitális államban majd online intézünk mindet, e-felvételizünk, e-ügyintézünk, e-regisztrálunk stb. De szerintem az e-kormányzás nem azonos a digitális állammal! Vagy a digitális tényleg csak azt jelentené, hogy „e”? (Nagyon csalódott lennék…)

A társadalmi szervezet fogalmánál azt jegyeztem meg fent, hogy „na, ez már talán közelít.” Mire is gondoltam? Arra, hogy számomra az információs (vagy nevezhetjük digitálisnak is) társadalom (!) jobban kifejezi azt, amiről beszélünk, mint a digitális állam. (De valóban ugyanazt jelenti-e a kettő fogalom? Szinonimák? Melyik a több, melyik a kevesebb? – ezekre majd talán még visszatérek!)

Miért? A társadalom definíció szerint emberek alkotta csoport, amely megkülönböztethető más csoportoktól tagjainak közös érdeklődése, ismertetőjelei, viszonyrendszere, intézményei és kultúrája alapján. Ha ezen definíciót egészítem ki egy digitális jelzővel, akkor azt mondom, hogy van egy csoport (kisebb vagy nagyobb), aki használja a digitális eszközöket (számítógép, internet stb.), használja mert érdekli (meg mert szüksége van rá, van mondanivalója stb.), egymással a hálózatokon keresztül kapcsoltban állnak, van egy sajátos digitális kultúrájuk (normáik, melyeket maguk (!) alakítottak ki és alakítanak folyamatosan, tevékenységüket pozitívan értékelik) és mondjuk azt, hogy intézményük a világháló.

Vagyis a digitális állam/társadalom nem egy körülírható, körberajzolható, határokkal ellátható valami. Nem is homogén. Ahogy azt egy kommentáradatban is megvitattuk, a digitális államban is lesznek élenjárók/leszakadók/csipegetők stb. De ha ez így van, és a digitális állam tagjai a digitális állampolgárok, és van leszakadó digitális állampolgár, akkor a digitális állampolgár, mint olyan egy felesleges, közbeiktatott fogalom? Mitől több a digitális állampolgár leszakadó a „sima” leszakadótól? Abban, hogy azért a digitális állampolgár leszakadó egy kicsit azért kompetensebb?

És akkor digitális állampolgár/digitális kompetencia. Már az előző bejegyzésemben is felvetettem, hogy vajon mi a kapcsolat a két fogalom közt? Minden digitális állampolgár bír digitális kompetenciákkal, de nem mindenki digitális állampolgár, aki digitális kompetenciákkal bír? És ezt még tovább bonyolítja az a tény, miszerint a hazánkban digitálisnak ítélt állampolgár nem ugyanolyan, mint a japán digitális állampolgár. De ki is határozza meg akkor, hogy ki a digitális állampolgár? Minden ország digitális állampolgárai kis közösséget alkotnak (a közösség maga választja meg a tagjait – szűri, de nem tisztítja, Szakács Zsuzsi után szabadon), mely majd összeáll egy nagy, határokon átívelő globális állammá/társadalommá, és kirajzolódnak benne ugyanúgy a rétegek, és törésvonalak és szakadékok? Akkor mennyiben több a digitális állampolgár, mint a „sima” hódító bennszülött? (Vagy a hódító bennszülött már állampolgár?) Felettes lét-e a digitális állampolgári? Széles körben elterjed, vagy szubkultúra marad?

Mennyi kérdés… szám szerint kilenc, ha csak az előző bekezdést számolom. És előtte még legalább három. Megpróbálok válaszolni, de vigyázat – ezek nem kőbevésett elméletek, ezek vita-alapok!:)

Az én elképzelésemben eddig a témahétig a digitális állampolgárok csoportját a széleskörű digitális kompetenciával (benne ismeret, érték és attitűd) rendelkezők (homogén?) csoportja képzete. Vagyis nem volt digitális állampolgár, aki csak e-mailezett, aki csak híreket olvasott. Nem volt digitális állampolgár, aki online bankot használt és online vette a színházjegyet, de megmaradt a felhasználói szinten. Főző Attila prezentációjában szerepel Calvani digitális kompetencia felosztása, mely szerint a digitális kompetencia három összetevő mentén alakul ki: technológiai (új technológia ismerete), kognitív (információ hozzáférés, válogatás, értékelés) és etikai (felelősségteljes használat) összetevők. Azért nem tudom nem észrevenni, hogy itt nem szerepel a megosztás, mint cselekvés. Sok helyen merült már fel az, hogy akinek nincs mondanivalója, megosztani valója, az most ki van zárva a digitális államból? Calvani felosztása szerint igazából nincsen. Az előadáson használt kompetencia fogalom (ismeret+attitűd+érték) szerint sincsen egyértelműen kizárva. De ha a közösség többsége nem oszt meg, akkor beszélhetünk-e digitális közösségről? Ha elfogadjuk, hogy az is lehet digitális állampolgár, aki semmit nem tesz a közösségért (értsd nem osztja meg a tudását), akkor egy lufi fogalmat teremtünk? Mondhatnánk, hogy de hát minden államnak (pl. magyar, német, angol) vannak nem aktív állampolgárai, na és akkor mi van. De éppen ez az, amiért a digitális és állampolgár fogalmak összeillesztése szerintem elvezet a valós megértéstől valahova nagyon messzire! Mert szerintem a digitális állampolgárság kulcsa éppen az aktivitás!

Vehetjük úgy, hogy igen, információs társadalomban, digitális államban élünk, és vannak lemaradók, kimaradók, leszakadók, be nem vándorlók stb. Mondhatjuk, hogy ma mindenki digitális állampolgár, csak van, aki nem él a jogaival és nem teljesíti a kötelességeit (ami amúgy mi is? szankcionálja ezt valaki?). De néhány hete csoportdöntés (?) született arról, hogy nem élünk információs társadalomban. Akkor következtetésem szerint (mert én szinonimaként használom e két fogalmat, lehet, hogy tévesen) digitális államban sem élünk. Maximum közösségek képviselik ma az információs társadalom és a digitális állam sajátosságait. Ők digitális állampolgárok, de mások nem azok.

Forrás: http://einclusion.hu/wp-content/uploads/2010/12/image.png

Ez kirekesztő és elitista megközelítés? Hm… lehet. Nekem az elmúlt három hétben kialakult egy képem az információs társadalombeli tudatos állampolgárról, akit ezen a héten elneveztünk digitális állampolgárnak. Ez a kép formálódott, néha teljesen elvesztettem a fonalat és kétségbevontam, hogy értem-e, miről is beszélünk… De! Azt gondolom, hogy lehet ezt a fogalmat formálni, alakítani, de ahhoz, hogy valós tartalommal bírjon, ahhoz érdemes konkrétumokat köré/belé foglalni. Vajon mi, akik a KONNEKT csoportban jelen vagyunk, tudatos digitális állampolgárok vagyunk? Ha igen, mi szűrhetünk? Ha igen, mi miben szankcionálnánk? Felmerült, hogy a twitter, facebook stb. használata visz a digitális állampolgárság felé. Én nem ezt mondanám. Szerintem a lényeg olyan szavak körül van, mint részvétel, tudatosság, aktivitás, felelősség, közös normák betartása a kibertérben. Vajon megegyezhetünk ebben?

PS.: Elhangzott a héten, hogy amíg kérdezünk, addig kár információs társadalomról beszélni. Úgy vélem, az itt feltett kérdések olyanok, melyekre még nincsen válasz, viszont továbbgondolásuk a megértéshez közelebb visz. Egy kérdés, sokszor többet ér talán, mint tíz rossz válasz. Én ehhez tartom magam:)