Gondolatok – már nem egy egyetemi kurzushoz

A kurzus már nem KONNEKT és nem is kurzus. Curious MInds. Számtalan téma, csak mert érdekes, csak mert elgondolkodtató. (Talán az is megérne egy bejegyzést, hogy mi is ez, s hogyan látom én a csoportot, akár jelen bejegyzésem témája, a közösség szempontjából, na de erről talán majd később.) Röviden: megosztunk egymással információkat (tudást), kiveszünk a közösből érdekes szálakat. Három hónapja vagyok tag, s most először (s nem csak idő híján) találtam egy blogbejegyzést érő gondolatot, mely szerintem igen érdekes és elgondolkodtató.

„Hálózatokban élünk, nem közösségekben, és mindenki, akit csak ismerek, magányos ettől.” – egy mondat John Taylor Gattotól. A szövegkörnyezet is rettentő érdekes (lsd. itt), de most csak ezt a gondolatot fűzném tovább. Kérdéseim: közösség és hálózat milyen kapcsolatban áll egymással? Nem minden hálózat közösség, de minden közösség hálózat? Tudatos felhasználóként van lehetőség a hálózatban közösségben is lenni? Átalakulhat-e egyáltalán a hálózat közösséggé? Vagy egy hálózat nem közösségből indul? Mi a különbség tehát hálózat és közösség között? Akkor elkezdem…

http://bit.ly/Qeef11

Akik már olvasták korábbi írásaimat, tudhatják, hogy szeretek az alapfogalmakból kiindulni, hogy egy nyelvet beszéljünk (vagy beszéljek – legalább magammal, amikor gondolkodom).

Hálózat: „programok, adatok stb. megosztása, közös használata végett összekapcsolt számítógépek rendszere.” (MÉKSZ)

Közösség: „közös élet, vagy munkaviszonyok közt élő, illetve közös eszmék, célok által egyesített emberek csoportja.” (MÉKSZ)

Közös: „több személytől egyidejűleg birtokolt, használt.” (MÉKSZ)

Egy informatika tananyagban felteszi a szerző a kérdést: miért van szükség hálózatokra. Több választ is sorol, de minden válasz magában hordozza a „megosztás” szót. Megosztani pedig egymással lehet csak (legalábbis értelme akkor van a megosztásnak, ha valaki be is fogadja a tartalmat, nem?). Vajon a megosztás azonnal feltételezi-e a közössé válást? Vajon a hálózat-definícióban használt „közös” jelentése ugyanaz-e, mint a közösség-definícióban? Az elsőben közös, de nem közösségi, a másodikban azonban a közösségi jelentése által több. Nekem ebből következik, hogy nem minden hálózat közösség. (Remélem, hogy másnak is:)) 

Mitől lesz egy hálózat közösségi, vagy egyenesen közösség? Lehet-e egyáltalán?

http://bit.ly/T9oH6K 

„Közösséginek nevezhetünk egy hálózatot, ha az azt használók interakcióra képesek egymással.” – olvasható az INAPLO Projekt keretében vezetett blog „Mitől lesz egy hálózat közösségi” című írásában. A szerző ez alapján közösséginek nevez már egy fórumot is. Azt gondolom, hogy bár elfogadható gondolatmenet, ha ebben a formában értelmezzük a hálózatot közösséginek, akkor valóban magányosak maradunk a hálózaton. Ugyanis (bár nem vagyok nagy fórumozó) fórumok szerveződnek egy-egy téma köré, a hozzászólók megosztják véleményüket, információikat, de sosem válnak valós közösséggé atekintetben, hogy közös eszme, cél, élmény „egyesítse” őket. Továbbá a puszta „képesség” ne jelenti a valós cselekvést – s ezáltal nem egyértelmű az interakció megjelenése (sok halott fórumtéma van az interneten, ugye?).

De felteszem a kérdést: közösségibb-e egy facebook csoport például? Mondhatnám, hogy igen: a csoport lényéből adódóan. De valójában talán ugyanolyan „álközösség” is lehet, mint egy fórum. 

http://bit.ly/RMMUVv

Közben felmerült bennem a gondolat, hogy nem a kezdeti fogalomértelmezés viszi-e gondolataimat valóban arra, hogy egyetértsek Gattoval, miszerint a hálózatokban nem vagyunk közösségben. Nem az e a probléma, hogy a közösségről, mint „offline-jelenségről” (elnézést a kifejezésért) beszélünk, és gondolkodunk, melyhez sajátos jellemzőket, pozitív értékeket társítunk (pl. együttlét, kapcsolat, közös élmény – s mindez valósághoz kötve!), s melyek nyilvánvalóan nem valósulhatnak meg egy az egyben a web alapú hálózatok közösségeiben. Vagyis nem összehasonlítható egy offline közösség és egy hálózati közösség (talán nem is szerencsés a közösség fogalom használata mindkét esetben). Ahogy egyik nem feltétele a másiknak, úgy nem is pótolhatja egyik a másikat, s úgy a magányosság érzete vagy nem érzete sem evidencia egyikben vagy másikban. Azt gondolom, hogy az offline közösségekhez ritkábban társítunk magányosság érzetet (fontos, hogy a magányosság és egyedüllét nem ugyan az, de ha ebbe belebonyolódnék, akkor az nagyon messze menne, és már talán nem is CMI-be illő lenne…), pedig ott is előfordulhat. Talán az offline közösségek jobban építenek a Granovetter által erős kötésnek nevezett kapcsolatokra (csökkentve ezáltal a magányosság érzetet), míg a közösségi hálózatok inkább a gyenge kapcsolatokra támaszkodnak. Ugyanakkor, ha ismerjük Granovetter elméletét, akkor tudhatjuk, hogy ő ez utóbbi kapcsolatoknak (gyenge kötés) nagyobb jelentőséget tulajdonít a társadalom szempontjából. (Persze ez nem zárja ki, hogy az egyén attól még magányosnak érezheti magát erős kötések híján.)

A hálózat tehát gyenge kötésekre épít, gyenge kapcsolatokra. A hálózat közös használatra épít, de talán még inkább a megosztásra. Megosztok, de vajon meghallják(/látják)-e, reagálnak-e rá(m) – vagyis valós-e az interakció, ami közösséget formál?

Kérdéseim közt szerepelt, hogy vajon a tudatos internet használat eredményezheti-e a közösségi élmény megélését és a magányosság érzetének megszűnését a web-alapú hálózatokban? Azt hiszem, hogy igen, méghozzá duplán.

1. Azért, mert a tudatos internethasználat jellemzője, hogy nem csak befogadásra épül, hanem megosztásra is, vagyis valós web 2.0-s jelenlétet (digitális állampolgárságot) feltételez, megteremtve ezáltal az interakciót, mely egy hálózatot közösségivé formálhat.

2. Azért, mert egy tudatos felhasználó estében az online és virtuális világ talán nem mosódik annyira össze a valós (offline) léttel, talán az egyén nem várja a magányosság érzetének megszüntetését pusztán egy online vagy virtuális közösségtől (persze lehet, hogy ez utóbbi indokom csak naiv találgatás…)

Tehát közösségből lesz-e hálózat, vagy hálózatból lesz-e közösség, vagy a kettő kapcsolata e formában nem leírható?

1. Én azt gondolom, hogy minden közösség hálózat (és itt most nem a fenti definíció szerint, vagy nem pusztán a web-alapúságra támaszkodva jelentem ezt ki, hanem tágabb értelemben).

2. Továbbá a hálózat válhat közösséggé a fenti gondolatmenet alapján. (De nem minden hálózat közösség.)

(De természetesen a kettő nem csak ebben a viszonyban értelmezhető.)

Maslow alkotott egy piramist (biztos mindenkinek a könyökén jön már ki…), és ott középen áll a szociális szükséglet – a csoporthoz (közösséghez) való tartozás igénye. Azt gondolom, hogy ezt a szükségletet pusztán (web alapú) hálózatokban nem tudjuk kielégíteni, hiába is sugallják ezt a reklámok (virtuális barátok, robot társalkodók stb.) Ugyanakkor, bár messzemenően egyetértek Gatto állításával, a napjaink társadalmára jellemző elmagányosodási folyamatok véleményem szerint nem egyértelműen és kizárólagosan a web-alapú hálózatok elterjedésének eredményei…

http://bit.ly/T9pdBU

Ajánlom:

Csermely Péter: Rejtett hálózatok ereje

Nicolas Christakis: Kapcsolatok hálójában

Közösségi hálózatok: http://szocial.blogspot.hu/

Csermely Péter blogja: http://csermelyblog.tehetsegpont.hu/